A magyar farsangi szokások zöme néphagyományokra épül, elsősorban német eredetű tradíciókra. A farsangköszöntőkkel igyekeztek az emberek biztosítani a következő évre a jó termést, a szerencsét és az állatok egészségét. A mondókák, illetve a hozzá köthető szokások területenként eltérőek lehettek. A dramatikus játékok, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások is elterjedtek országszerte. A maskarák és a hozzájuk kötődő szokások tájegységenként nagyon eltérők.
Február 25-én délután tartottuk a Szőnyi István Általános Iskolában a farsangi bált. A gyerekek lelkesen várták és készülődtek már a várva várt eseményre. Maszkokat készítettek, busó álarcokat festettek és az elkészült munkákkal is díszítették az osztályt a pedagógusok segítségével. Így az osztálytermek hangulatos díszítést kaptak.
A farsangi mulatságra a gyereke jobbnál jobb jelmezekbe bújtak. Volt kis cica, bohóc, boszorkány, indiánlány, katona. Osztályszinten voltak tombolák, zsákbamacska, játékos táncos vetélkedők, ügyességi játékok (székfoglaló, seprűtánc, papírtánc). Késő délutánig tartott a mulatozás. A gyerekek nagyon jól érezték magukat.
