Ez évi megemlékezésünket szorgalmas előkészítő munka előzte meg, amely során tanáraink irányításával készültünk fel a nemzeti gyásznapra.
Már az iskolaépületben is feltűntek a hetedik osztályosok és a Képzőművészeti tanszak, Miklós bácsi segítségével készített, a vértanúk nevével ellátott nemzeti színű szélforgók, amelyek a soha meg nem szűnő emlékezést és tiszteletet fejezték ki.
A déli harangszóra teljes létszámban felsorakoztunk a Kálvária dombon, és a Himnusz közös eléneklésével kezdetét vette az emlékműsor. Először nyolcadikos tanulóinkból összeállított csoport elevenítette fel az 1849. október 6-án történteket, majd énekkarunk Gellai Ildikó tanárnő vezetésével elénekelte a vértanúkról szóló dalt.
Ezután három tanulónk felváltva felsorolta a hősök nevét és az utolsó mondataikat.
Ady Endre: Október 6. című költeménye zárta a műsort, és az ünnepélyes csendben egyik nyolcadikos osztálytársunk megkoszorúzta az emléktáblát.
Miután a Szózat utolsó hangjai is elhangzottak, visszavonultunk az iskolába, ahol az épület előtti területen elhelyeztük a tizenhárom nemzeti színű szélforgót.
(Orbán Zselyke, Szabadkai Hanna és Egri-Rónay Benjamin 8.osztály)
