A település vezetése rendkívül nagyra értékelte iskolánk természetvédelmi törekvéseit, és lelkesedését, így 2019. márciusában felajánlották az Önkormányzat tulajdonában lévő – közel másfél hektár – belterületi erdőt tartós használatra. Arra gondoltak, hogy ez a terület alkalmas arra, hogy a gyerekek látásmódját, környezethez való pozitív hozzáállását fejlesszük. Mi is így gondoltuk, így elkészült a Kerekhegyi Pagony terve. Olyan erdei foglalkoztatót – nyitott tanteremsorozatot képzeltünk el erre a területre, melyen erdei pedagógiai foglalkozások, tanórák is megtarthatók, de helyet adtunk a kertészkedés szerelmeseinek, madárvédelmi törekvéseinknek, tanulhatunk az erdő emberek életében betöltött szerepéről is, és közösségi rendezvények lebonyolítására is alkalmas.
- FOGADÓTÉR: Erről a pontról indul az út. A bejáratnál egy kisebb öblöt alakítanánk ki, hogy az ide látogató csoport tagjai „összegyűjthetők” legyenek, és ne az úttesten várakozzanak. A lépcső mellett tájékoztató táblát helyeznénk el, melyen ismertetnénk a tanerdő célját.
- JÁTÉKOS KÖTÉLPÁLYA: Célja az ügyesség fejlesztése. A kötél fákra kerül felfűzésre, ezt a szakaszt fák között bujkálva lehet teljesíteni.
- MADÁRMEGFIGYELŐ ÁLLOMÁS: Kísérleti hely. A helyszín négy nagyobb farönkkel körbezárt tanterem. A farönkök a padok, rájuk felerősítve kereszt alakban olyan lécek, melyekre színes pólókat húznánk fel. Ezek a pólók állandóan ott lennének. A kísérlet lényege, hogy azok a madarak, akik a terület közepére kihelyezett madáretetőhöz járnak télen rendszeresen enni, megszokják-e annyira a „póló-emberek” jelenlétét, hogy később egy csendes gyerekcsoportot is megtűrnek. A helyszínt vadkamerával is felszerelnénk, melynek felvételei az iskolában – az aulában – elhelyezett számítógépen megnézhetőek legyenek. Sok gyermek ugyanis már reggel háromnegyed héttől ott tölti az idejét, így remek szórakozás lehet ez. Annál is inkább, mert szükségük van hozzá a számítástechnikai ismereteik alkalmazására.
- PIHENŐ ÁLLOMÁS INTERAKTÍV TÁBLÁVAL: Tetővel fedett helyszín négy paddal és két asztallal. A közelében olyan táblát helyezünk el, melyen madárpárok, azok fészkelő/költőhelyei és tojásai találhatók. A játék lényege, hogy úgy kell összeforgatni a táblákat, hogy a megfelelő madárpárhoz a megfelelő költőhely és tojás kerüljön.
- SZABADTÉRI TANTEREM: Ennek célja, hogy akár több gyerekcsoport is tartózkodhasson a területen anélkül, hogy zavarnák egymást. Egy erdőpedagógiai foglalkozás mellett bőven elfér itt akár egy rajzóra is. Az egyik „terem” mellett ládát helyeznénk el különböző mérőeszközökkel és naplóval. Az ezen a területen megjelölt két-három fa méretének változásait jegyezhetnénk fel hónapról hónapra. A másik terem mellé kihelyezett interaktív táblán összegyűjthetik, mivel járul hozzá az erdő az emberek életéhez.
- ERDŐREGENERÁLÓDÁSI MEGFIGYELÉSI TERÜLET: Ez a helyszín egy vadhálóval körülvett terület, melyen egy bejárat van. Célja, hogy a gyerekek megfigyelhessék, hogyan, és milyen ütemben növekszik az erdei növényzet akkor, ha a vadak nem használják a terepet. A lekerített terület mellett természetvédelmi farakást is létrehozunk. Megfigyelhető lesz majd, hogy az erdőben lévő holtfa milyen élőlényeket (rovarokat, emlősöket, madarakat) vonz.
- ERDEI AMFITEÁTRUM: Ahogyan a neve is mutatja, ez egy félköríves természetes amfiteátrum, melynek lejtős kialakulása miatt igazi kisszínház/előadóterem alakítható ki. Nem csak az iskolai művészeti oktatás használhatja eredményesen, hanem kicsit gondoltunk a falura is: Terveim szerint „Muzsikál az erdő” rendezvényeket szervezünk majd ide.
- AZ ERDEI BOSZI FÜVESKERTJE: Ez a terület az egyetlen, amit kitisztítanánk. Erdészeti kifejezéssel élve „léket” hoznánk létre, mely lényegesen több fényt kap majd így. A területen egy olyan gyógynövényes kertet alakítanánk ki, mely csupa, az erdőben előforduló (és a Börzsönyben honos) gyógynövényt tartalmaz. Lehetőséget adunk ezzel a gyerekeknek, hogy a kertész szenvedélyüket kiéljék, és eközben megismerkedjenek sok hasznos, a népi gyógyászatban is használt lágyszárúval.
- CSERJÉS: Ezen a területen már most is sok bokor található, de néhány fajjal gazdagítanánk még. A cserjés mögé kerítés is kerül. A bogyósokkal kiegészített bozótosnak két haszna is van: Egyrészt védelmi, hiszen a másik oldala már meredek, így nem járható, veszélyes (ezért van a kerítés is), másrészt, búvó, táplálkozó helyet nyújt azoknak a madárfajoknak, melyek ilyen helyen fészkelnek. A bokorcsoport mellé tájékoztató, játékos feladattal is kiegészített táblát tennénk, mely segíti az itt található növények megismerését.
- GYURGYALAGOS: A területen egy természetes löszfal is található, mely erdősült már. A fal alatti területet kitisztítanánk, hogy a löszfal láthatóvá váljon. Miután Zebegényben már fészkel gyurgyalag, így jó eséllyel remélhetjük, hogy ezt a falat is felfedezi magának. Az ide vezető út végére padot helyeznénk el, és költési időben időszakosan elzárnánk a továbbhaladás lehetőségét.
- VADLES: Ebből a lesből megfigyelhető majd a nem messze felállított vadetető. Különösen a téli hónapokban nagy élmény megfigyelni az etetőre járó állatokat. Ide kerülne a másik vadkamera, mely a madármegfigyelő kamerához hasonlóan az iskolából lenne követhető. Az épület oldalához faágakból süntanyát is építünk.
A rajzon jelölt madárodúk a teljes területen fellelhetőek lesznek, kiegészítve ezzel a már meglévő, negyven odúból álló énekesmadár odútelepünket. Azzal ellentétben (az mind B odú) ide többfélét is felszerelnénk (A, B, fakusz odú, kuvik odú, denevér odú, macskabagoly költőláda), hogy lehetőség szerint minél színesebb legyen az itt fellelhető madársereg.
Ami igazán nagy öröm, hogy ezek a tervek igazi együttműködés eredményei. Segítséget kaptunk az Ipolyerdő Zrt Nagymarosi Erdészetének vezetőjétől Gáncs Viktortól, munkatársától Pataki Zsolttól, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársától Bezeczky Árpádtól, a tervek elkészítésében oroszlánrészt vállalt Sólyom Barbara tájépítész, a füveskerthez vadvirágmagokat pedig Dr. Fehér István professzor úrtól kaptunk. Hálásan köszönjük a segítségüket.